Az ÁKK államadósság-kezelői tevékenységét általában elismerik, azt viszont bírálják, hogy az adósság lejárata rövid, és emiatt nagy mennyiségben kell évente a lejárók pótlására új papírokat kibocsátani. Ez a jelentős megújítási igény benne van az állampapírok árazásában - mutatott rá Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes -, felfelé nyomja mind a forint, mind a deviza hozamelvárásokat.
A mostani rendszert és a 2,5 év körüli átlagos hátralévő futamidőt fenn kívánják tartani.
A költségvetés adósságán belül a deviza aránya túl van a korábban megcélzott 26-32 százalékon, de csak fokozatosan kívánják lejjebb vinni - jelezte.
Továbbra is érvényes az az elv, hogy a deficitet forintból finanszírozzák, a forintadósságot forintkibocsátásból, a devizát devizából újítják meg. Ez az MNB-től, annak a tartalékpolitikájától, illetve az abból adódó devizaszükségleteitől is függ - jegyezte meg a vezérigazgató-helyettes.
A lakosság kezében lévő állampapír-állomány tavaly gyorsan, a teljes állomány 4,5-5 százalékára nőtt, és fokozatosan, ’nem egy év alatt’ aránya visszaemelkedhet a korábbi 10 százalékra - mondta. A bérek egy részének állampapírszámlára helyezésével kapcsolatban korábban felmerült elképzelésről annyit mondott, hogy piaci alapon szeretnének működni.
Kifejtette: a lakossági finanszírozás hátulütője a viszonylag rövid futamidő, a tavalyi 500 milliárd forintos növekmény háromnegyede volt egy évnél rövidebb befektetés. Az inflációhoz kötött kamatozású lakosságnak szánt forint államkötvény, a PEMÁK azért ’túlárazott’, hogy növelje a vásárlási kedvet - jegyezte meg.
A belföldi devizakötvény, a PEMÁK vásárlása a kezdeti nagy lendület után lelassult, februárban csupán mintegy 100 millió euróval nőtt az állomány. A hároméves PEMÁK-ba a legmozgékonyabb rész már elvándorolhatott a lakosság és a vállalatok egyaránt 5-5 milliárd eurónyi, tipikusan rövid banki devizabetéteiből.
Az idei első két hónapban a lakosság 120 milliárd forintnyi állampapírt vett, a külföldi befektetők ellenben 200 milliárd forinttal csökkentették forint állampapír-befektetéseiket a tavalyi közel 1200 milliárd forintnyi vásárlás után. A forintkötvény-piac 2008 őszi befagyását idézve Borbély László András megjegyezte, hogy a külföldieknél lévő jelentős forint állampapír-állomány - tavaly év végén mintegy 5 milliárd forint - jelentős kockázat.
Az államadósság rátája - az adósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya - a tavaly év végi 79 százalékról akkor tud tartósan csökkenni, ha az államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt marad, ezen belül a kamatok nélkül számolt úgynevezett elsődleges többlet eléri GDP 1 százalékát, miközben a gazdaság hosszabb távon évi 1-1,5 százalékos reálnövekedést mutat - mondta az adósság kinövésének lehetőségéről Réz András főosztályvezető.
A nominális, forintban mért adósság ritka kivételektől eltekintve - a tavalyi ilyen kivételes év volt - az éves költségvetési hiányok folytán nő, de más, olykor eseti tényezők is befolyásolják. Mindkét szakember hangsúlyozta, hogy az adósság alakulását hosszabb távon célszerű vizsgálni. A havi vagy negyedéves adatok árfolyamváltozások, a költségvetés hiány éven belüli lefutásában vagy az adósság-lejáratokban levő különbségek miatt erősen ingadozhatnak. A kibocsátások - ez különösen a deviza esetében tipikus - akár hónapokkal megelőzhetik a törlesztést, addig átmenetileg megemelik az adósságot.
Forrás : MTI