A gazdag kínaiak az ingatlan és az értékpapírok mellett egyre inkább érdeklődnek a nem hagyományos befektetések iránt is. Az italkülönlegességektől az órákig minden befektetési célpont számításba jöhet a kelet-ázsia ország milliomosainak.
A trendek változására a Hurun Kutatóintézet és az Ipari Bank által kiadott jelentés mutat rá, több mint 1200, legalább 6 millió jüan (222 millió forint) szabadon rendelkezésre álló vagyonnal rendelkező milliomos esetét vizsgálva.
A tanulmány szerint ugyan továbbra is a hagyományosan legnépszerűbb befektetési formákban - így az elmúlt évtizedekben sokszoros hasznot hozó ingatlanpiaci tulajdonvásárlásban és az értékpapír-kereskedelemben - bíznak leginkább a kínai gazdagok, ám érezhetően erősödik az alternatív befektetési formák iránti igény. Hagyományos befektetései mellett a kutatás szerint ma már a kelet-ázsiai ország milliomosainak 56 százaléka próbálja új utakat találva gyarapítani pénzét, vagyis a tőzsde helyett szobrokba vagy nemes italokba fektetni pénzét. A legnépszerűbb alternatív befektetési formáknak a műtárgyak, az ékszerek, a borok és az órák számítanak, melyek különlegessége, hogy új tulajdonosaikban érzelmi kötődés is kialakul velük szemben, míg erre a hagyományos befektetések esetén ritkán adódik példa.
A jelentés szerint az eltolódás folytatódására a jövőben is számítani lehet a korábbi befektetési célpontok sérülékenysége, s piaci bizonytalanságok miatt. A kínai vezetés célja ugyanis a túlfűtött kínai ingatlanpiac lehűtése, melynek érdekében az elmúlt két és fél évben komoly piaci korlátokat vezetett be, s ezek enyhítése a közeljövőben biztosan nem várható.
A kínai tőzsdék tavaly a világ legrosszabbul teljesítői közé tartoztak, melynek egyik oka, hogy a tőzsdei kultúra éretlen az országban, s a papírok több mint 70 százalékát kisbefektetők tartják kezükben, mely kiszámíthatatlanná teszi a piaci mozgásokat.