Ki az a Warren Buffett?
Warren Buffett a befektetések Chuck Norrisa, volt a világ leggazdagabb embere, jelenleg 4. a Forbes leggazdagabbakat gyűjtő toplistáján. Bill Gates-el, aki egyébként jó barátja hatalmas összegeket fordít jótékony célokra. 46 év alatt befektetési cége a Berkshire Hathaway 20,2% átlagos éves hozamot produkált, így a kezdeti befektetés közel 5000-szeresét éri. Legutóbbi nagy üzlete a H.J. Heinz Co. felvásárlása volt. Befektetési döntéseit sokan másolják.
Warren Buffett az indexkövető alapokat ajánlja
Sajnos nem volt 3,5 millió dollárom, hogy befizessek egy privát ebédre az "Omahai Bölccsel", ezért az interneten elérhető forrásokból próbáltam szemezgetni. Több nyilatkozatában és befektetési cégének a Berkshire Hathaway-nek részvényesi gyűlésein is évek óta azt tanácsolja a kisbefektetőknek, hogy válasszanak egy alacsony költségű indexkövető alapot és fektessék ebbe a hosszútávra leköthető pénzüket, majd minden különösebb mérlegelés nélkül rendszeresen fektessék ebbe újabb megtakarításaikat.
"The best way in my view is to just buy a low-cost index fund and keep buying it regularly over time, because you’ll be buying into a wonderful industry, which in effect is all of American industry"
(Warren Buffett - CNBC interjú)
Buffett nem szereti az aktívan menedzselt befektetési alapokat, szerinte nagyon nehéz kitermelni ezek 2% körüli alapkezelői díját, az indexkövető megoldások biztosabb eredményt hoznak. Még az ETF-ekkel szemben is jobb megoldásnak tartja a hagyományos indexkövető alapokat.
Hogyan kövessük a tanácsot Magyarországon?
Ezek után meglehetősen pimasz módon megkérdeztem néhány magyar, elsősorban aktívan menedzselt alapot ajánló alapkezelőt, hogy mit szólnak Buffett tanácsához és szerintük hogyan lehetne egy átlag magyar kisbefektetőnek megvalósítani ezt. Szerencsére korrekt és segítőkészségről árulkodó válaszokat kaptam, melyeket az alábbiakban olvashatnak.
Daróczi Andor, az MKB Alapkezelő befektetési igazgatója
A magyar részvényindexre egyetlen, az OTP alapkezelő által kezelt BUX indexkövető alap van, ami egyszerű tőzsdei tranzakcióval adható-vehető. Ennek a tranzakciós költsége a brókeri jutalék, illetve az alapkezelő vételi és eladási oldala közötti spread.
Egyébként azoknál a befektetési szolgáltatóknál, amelyek elérik a külföldi piacokat, mostanra szinte bármilyen részvény-, kötvény-, nyersanyag- vagy egyéb indexet követő ETF elérhető. Ezek költségstruktúrája eltérő. A legkedveltebbek és egyben legolcsóbbak közé tartozik a Blackrock által kezelt iShares DAX indexkövető alap, aminek éves költségterhelése 0.16%, illetve a State Street által kezelt SPDR S&P500 indexkövető alap, melynek éves költségterhelése 0.09%. Ezen nagy indexkövető tőzsdén kereskedett alapokra jellemző, hogy igen precízen követik a benchmark index-üket, illetve hogy nagyon nagy bennük a likviditás. Magyar befektetők számára ezek egyetlen hátulütője az, hogy devizás termékek, vagyis devizáért kell őket megvenni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hazai kisbefektető ezek vásárlásakor nemcsak piaci, hanem devizakockázatot is felvállal (forintgyengülés ezek hozamához hozzátesz, forinterősödés elvesz, ha forintosítva nézzük ezek teljesítményét), amivel sokan nincsenek kellő mértékben tisztában.
Telegdi René intézményi üzletág-igazgató, Concorde Alapkezelő
Az indexkövető befektetési alapok alacsony költségterhelés mellett kis követési hibával képezik le a referenciául kitűzött piacok teljesítményét. Kétségtelen, ha valaki a stratégiai allokációval (fejlett vagy fejlődő piac, kötvény vagy részvény) és nem a konkrét eszközök (pl. MOL vagy OTP vagy Microsoft) kiválasztásával (taktikai allokáció) szeretne többlethozamot elérni a befektetési piacon, akkor érdemes lehet ilyen eszközöket használnia a portfólió építés során.
Ha azonban nincs erős meggyőződése a gazdaság és a tőkepiacok jövőbeli alakulásával kapcsolatban, akkor helye lehet a portfólióban aktívan kezelt befektetési alapoknak, ahol nagyobb szerepe van a professzionális alapkezelő döntéseinek.
Itt egyértelműen az a kérdés, hogy a magasabb díjterhelésért cserébe az alapkezelő a befektetési döntéseivel tud-e többlethozamot generálni a befektető számára. Kiindulva abból a régi és kipróbált amerikai tapasztalatból, miszerint 10 év távlatában a vagyonkezelők 80 százaléka a kitűzött benchmark alatt teljesít, van igazság Warren Buffett állításában.
Mi, a Concorde Alapkezelőben büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt közel 20 éves vagyonkezelésünk során, teljesítményünkkel a felső 20 százalékba tartozunk. Aktív portfóliókezelésünk során a piaci indexeknél jelentősen jobb hozamot sikerült elérnünk hosszabb távon.
Erről bővebben az alapblog-unkon olvashat: privatvagyonkezeles.hu
Duronelly Péter, befektetési igazgató, Budapest Alapkezelő
A Budapest Alapkezelő inkább a hagyományos befektetési alapokat ajánlja azoknak az egyéni befektetőknek, akinek nincs elegendő ideje, vagy megfelelő ismerete a részvénybefektetések kezeléséhez. Az alacsony költségű indexkövető befektetési alapokkal szemben a hagyományos alapok magasabb hozamlehetőséget biztosítanak, mint a referenciául választott index, még akkor is, ha magasabb a vagyonkezelési díjuk.